1D stole my heart.㋡

Chapter 4: Long night

Sziasztok! Lehet, kicsit késtem a résszel, de ez most hosszabbra sikerült mint általában szokott. Remélem tetszeni fog! Kellemes olvasást! :)

xox M

Dorotea szemszöge:

Fogalmam se volt, ebből mi lesz. Emma sehol, a házuk pedig romokban hever. Részeg tinik mindenhol. Oké, bírom a bulikat, de van egy bizonyos határ. Tudtam, hogy valahogy ennek véget kell vetnünk, csak még azt nem tudtam, hogy hogy. Lina és Sofie távolodó alakját figyeltem, és közben abban reménykedtem, hogy minél hamarabb megtalálja Emmát, és véget vethetünk ennek az örültek háznak.

-Gyere! - ragadta meg hirtelen Rose a kezemet kizökkentve gondolatmenetemből, és a kert eleje felé kezdett húzni.

-Hova?- kérdeztem meglepődve, és közben próbáltam nem elvágódni. Nem értettem hirtelen mit akar Rose. Gondoltam meg kéne várni Lináékat, vagy is inkább Emmát mielőtt bármit cselekszünk. De Rose még véletlenül sem arra gondolt amire én, mert hirtelen lefékezett négy srác előtt.

-Sziasztok! Örülök, hogy eljöttetek - üdvözölte Rose kedvesen a négy fiút.

-Szia Rosalie, én pedig örülök, hogy látlak.- köszönt vissza egy kreolbőrű fiú, és alaposan végig mérte Rose-t. A többiek pedig elejtettek egy-egy sziá-t. Ahogy végig néztem rajtuk, olyan ismerősnek tűntek. A suliba járnak? Nem hiszem. Akkor valószínűleg ők is medencében ugrálnának taj részegen.

-Te vagy az ájult lány?Igaz? - nyúlt ki egy kéz elém hirtelen, én pedig feleszméltem bambulásomból. - Liam vagyok. Örülök, hogy végre nyitott szemmel látlak- Abban pillanatban, mint villám csapás úgy sújtott rám a felismerés, hogy One Direction-nel állok szemben.

- Dorotea - ráztam kezet Liammel, majd hozzá tettem - Én pedig örülök a lehetőségnek, hogy újra nyitott szemmel járhatok - hirtelen mindenki furcsán nézett rám - Mármint köszi, hogy segítettek annak ellenére, hogy mi...

-Oké, oké semmi baj, már hallottuk párszor...- vágott a szavamba a kék szemű barna hajú srác, türelmetlenül. Egy pillanatra megfagyott a levegő.

-Öhm Louis..- köszörülte meg a torkát, a szőke hajú fiú.

-Bocsi, csak..Nem láttátok Harry-t? A Göndör hajú gyerek.- Megráztuk a fejünket Rossal. Louis idegesen felsóhajtott, előkapta a mobilját, és félre vonult.

-Oké. És, hogy érzitek magatokat? - próbálta oldani a feszültséget Rose.

-Nem rossz - nevetett a kreolbőrű fiú - de amikor azt mondta, hogy egy 'manhattani' party lesz, valahogy nem így képzeltük el a srácokkal - majd elnézet mögénk, a bulizó tömegre.

-De attól függetlenül élvezzük. Én már az idejét nem tudom, mikor voltam egy vad tini házibuliban- folytatta a szőke .

-Nem annak indult..- próbált szabadkozni Rose.

-Sosem annak indul - nevetett fel Liam. Majd elkapta szőke barátjának a karját, és elkezdett vele táncolni. Pontosabban tangózni. Rose mosolyogva figyelte az eseményeket, én pedig reméltem, hogy ez csak egy nagyon furcsa álom.

-Van kedved táncolni Rosalie?- lépett elénk hirtelen a kreolbőrű srác, egy kacér mosollyal az arcán. Rose egy pillanatig nem tudott megszólalni, majd pironkodva csak ennyit motyogott:

-Persze Zayn...- és kéz a kézben, a táncparkett felé vették az irányt. Nem hittem el, hogy Rosei csak így itt hagyott, se szó se beszéd. Azt pedig végképp nem, hogy milyen hamar betud dőlni, egy fiú sármának. Kezdett leesni, hogy miért volt annyira lelkes ezzel a buli-val kapcsolatban, és miért erősködött annyit, hogy hívjuk meg a One Direction-os fiúkat. Nagyon féltettem Rose-t, könnyen beletud zúgni akárkibe aki egy kicsit is kedves vele. Viszont ezek általában úgy végződnek, hogy Rose-nak darabokra törik a szíve.

Felsóhajtottam, és elindultam ház felé, ám valaki megragadta a karomat, és meg forgatott a tengelyem körül. Akkor láttam, hogy nem valaki, hanem valakik forgattak meg. Liam és a szőke hajú srác együttes erővel rángatták a karom ezzel késztetve arra, hogy táncolni kezdjek, én viszont, szúrós pillantásokat vetettem rájuk.

-Ugyan már! Megmentettük az életedet, egy táncot azért megérdemlünk! - jött közelebb a szőke srác.

-Niall-nak igaza van.- kontrázott rá Liam- Csak egyetlen pici kis táncocskáról lenne szó..Légysziiiiiiiiiii!!!!- meresztett rám kiskutya szemeket, én pedig megforgattam a szemeim, és megadóan sóhajtottam.

- De csak egyet! - kötöttem az ebet a karóhoz.

-Csak egyet... - helyeselt Niall nevetve, és megpörgetett.

Sofie szemszöge:

-Te mégis mi a fenét művelsz?!!!- kiabáltam rá Harry-re, aki ijedtében ugrott egyet, és kidülledt szemekkel nézett ránk.

-Én én ...mi csak....- dadogott és közben felkapott az ingjét, hogy eltakarhassa intim testrészét.

-Milyen TI?!!- kezdett el ordítani Lina - Ha jól látom, Emma alig áll a lábán, szerinted tisztában van azzal mit tesz??!!

-Ő mászott rám - mutatott kétségbeesetten Harry, Emmára, akit időközben Lina pórbált feltámogatni a hálószobájába. De göndör hajú ezzel kihúzta nálam a gyufát.

-Ő mászott rád?! Még van képed ezzel jönni?! Ha látod, hogy készen van nem megfektetni kell, ha nem segíteni neki vagy valami...De látom ezt a "popsztárképzőben" nem tanították!!! - ordítottam

Iszonyatosan dühös voltam. Egyszerűen nem képtelen voltam felfogni, hogy lehet valaki ennyire tuskó, hogy így kihasználja egy lány gyenge pillanatát. Azt meg egyszerűen képtelen voltam elhinni, hogy kb. háromnegyed órája tarthat ez a buli, és Emma olyan szinten részeg, hogy egy fiúval akciózik. Azt had ne tegyem hozzá, hogy ez a fiú történetesen egy világsztár.

-Jól van, oké vágom..Én a beképzelt popsztár azt hiszem, hogy mert híres vagyok bárkit kihasználhatok - gúnyolódott Harry - de esküszöm nem akartam bántani...- tette hozzá nyugodtabb hangon.

Leesett az állam. Most komolyan magát akarja beállítani áldozatnak? Vettem egy mély levegőt, és elszámoltam tízig.

-Azt hiszem itt az ideje, hogy távozz. - mondtam fojtott hangon, és kitártam Harry orra előtt az ajtót.

-Oké ígérem lelépek, csak előbb hadd öltözzek fel - gyilkos pillantást vetettem rá - legalább meg mondanátok merre van a WC? - könyörgött

- A folyosó végén - mondtam közömbösen, és becsaptam Harry mögött az ajtót. Sóhajtottam egyet, és Lináék utána sétáltam a hálószobába.

- Jól van? - mutattam Emmára

- Persze, holnapra ebből már csak egy baromi rossz másnaposság, és egy homályos éjszaka marad - nevetett Lina, majd elgondolkodva folytatta - de azért kiváncsi vagyok Em verziójára is.

-Hát ha igaz is, hogy Emma mászott rá, akkor se hiszem, hogy sokat kellett győzködni ezt a jómadarat - böktem az ajtó felé, ahol az előbb Harry ment ki. Lina egyetértően bólogatott.

-Meg kéne keresni a lányokat, hogy Emma jól van. - váltottam témát, miközben oda sétáltam az ablakhoz - És véget kéne vetni ennek az állatkeretnek - mutattam kifelé, ahol időközben valószínűleg megnőtt a illuminált állapotban lévő tinédzserek száma.

-Oké, de Emmával mi lesz? - kérdezte Lina.

-Basszus tényleg - sóhajtottam- akkor megyek egyedül, te inkább maradj itt Emmel, nehogy valaki megint túlságosan is 'segítőkész' legyen - ironizáltam, és elindultam lefelé a tomboló tömegbe.

Már kb. úgy 15 perece ismételem a köreimet, de lányok sehol nincsenek. Se a Wc-én, se a medencébe, se a hálószobákba. Egyszerűn sehol semmi. Hova tudtak eltűnni így? Újra átvonszoltam magam a táncoló, vagy is inkább az őrjöngő tömegen, de néhány smároló tinin kívül semmit nem találtam. Tovább indultam Em-ék elő kertje felé. Egyre kevesebb ember volt már arra felé, és ahogy kert végébe értem, szinte senki nem volt már ott.

-Sofie! - kiáltott valaki a nevem, én pedig automatikusan a hang irányába fordítottam a fejem. Megkönnyebbült sóhaj hagyta el a számat, mikor meg pillantottam Em-ék kerti tava előtt lévő asztalnál ülni Dorotea-t és Rose-t, de nem egyedül ültek, hanem három idegen fiú társaságában. Nagyon mertem remélni, hogy ők nem intézték el magukat, úgy mint Emma, de ha felismertek, akkor valószínűleg valamennyire, ők még józanok. Ahogy közelebb értem, láttam, hogy az a három fiú, nem is olyan idegen, mert a hiányzó One Direction tagokat fedeztem fel bennük. Nagyban szórakoztatták Rose-t és Tea-t mikor oda értem.

-Sziasztok.- köszöntem zavartan, ugyanis nem értettem mit csinál Rose, és főleg Tea, ezekkel a srácokkal.

-Na meg van Emma? - kérdezte hirtelen Tea vigyorogva. Én pedig próbáltam nem feltűnőn fürkészni az arcát, hogy megállapíthassam, hogy az alkoholtól van ilyen jó kedve, vagy csak szimplán jól érzi magát. Úgy láttam, hogy az utóbbi megállapításom bizonyul helyesnek.
-Majdnem!- válaszoltam rövid eszmefuttatásom után. Dorotea furcsa válaszom hallatán, felhúzta a szemöldökét, és a többiek is furcsán néztek rám.
-Ezt, hogy érted?- kérdezte zavartan.

-Később! - adtam a tömör választ majd eszembe jutott, miért is jöttem ide.
-Lányok! Ennek a bulinak nagyon gyorsan véget kell vetnünk.
-Miért? - kérdezte az eddig csendbe ülő Rose, és gyilkos pillantást vetett rám. Nem értettem viselkedését, ezért nagyjából, vagy is inkább, nagyon nagyjából felvázoltam a helyzetet.
-Mert, Em alszik - itt jelentős pillantás vetettem Rosra - A házuk, meg egy háborús övezetre emlékeztet - Dorotea vette a lapot, és helyeselni kezdett.
-Igaza van Rose, nem hagyhatjuk, hogy ez tovább fajuljon
-Akkor szerintem mi megyünk is - szólalt meg az eddig csöndben lévő fiúk közül Liam. Rose szeme villámokat szórt. Egyszerűen nem értettem mi ütött Rose-ba. Értetlenül meredtem rá. De éretlenségem nem sokáig tartott, mert amikor a mellette ülő Zayn felállt, kiszúrtam, hogy végig simítja Rose kezét. Egy pillanatra meglepődtem, de aztán rögtön kapcsoltam.
-Igazából - kezdetem - ha még ráértek, ránk férne egy kis segítség. Elég sokan vannak itt, és szerintem hárman kevesek vagyunk, hogy helyre állítsuk a rendet.- próbáltam kedvesen rájuk mosolyogni. A három srác összenézett.
-Végül is, nem hagyhatjuk cserben a gyengébbik nemet. - nevetett Niall - Ugye srácok? - Dorotea megforgatta a szemét, a másik két fiú pedig vigyorogva bólogatni kezdett.
-Akkor merre kezdjük? - kérdezte Liam, és a tömeg felé bökött. Ahogy elnéztem azt a rengeteg embert, egy pillanatig leheletnek bizonyult a küldetésünk.
-Szerintem váljunk három felé - javasolta Zayn, majd rámosolygott Rose-ra. Niall Dorotae mellé lépett. Liam pedig óvatosan rám mosolygott. Próbáltam viszonozni mosolyát, de túl feszült voltam egy rendes mosolyhoz, így inkább egy vicsorgás félére futotta.
-Mi megyünk a medencéhez - kezdte beosztani a feladatokat Tea - Ti menjetek táncoló részhez -mutatott Rosékra - Ti pedig, a házban csináljatok rendet - intett felém, és Liam felé.
-De a kapu zárva, még is, hogy mennek ki akkor? - jutott eszembe hirtelen a bökkenő, de Dorotea már erre is gondolt.
-Nyugi, Emma múltkor megmutatta, hogy van egy pót távirányítójuk a postaládájukban - majd Niall-vel karöltve, elindult az említett hely felé.
-Hát akkor munkára fel srácok - dörzsölte meg a tenyerét Liam, majd megfogta a kezemet, és elindult velem a ház felé.

Ami a házban várt ránk az szavakkal egyszerűen leírhatatlan. Én ilyen vad bulit még életembe nem láttam. Még a filmekben sem. Temérdek piás doboz, az asztalon fehér por maradványok. Fiatalok világukat nem tudva, tombolnak.
-Úristen! Ennek sose lesz vége! - estem hirtelen kétségbe. Liam bátorításként megszorított a kezemet majd fülembe súgta.
-Valahogy megoldjuk, csak el ne engedd a kezem.- bólintottam, és kéz a kézben nekivágtunk a tömegnek.
Már javában a felénél járhattunk. Mikor egy srác teljes erőből nekem jött, én pedig föld felé kezdtem el zuhanni, de Liam utánnam kapott, és szorosan magához húzott. Én pedig elvesztem. Nem tudom pontosan, mi történt, de azt tudom, ahogy belenéztem abba a sötét barna szempárba, valami furcsa érzés magával ragadott. Mindig azt hittem, hogy nekem a kék szemű fiúk jöhetnek csak szóba. De most egyetlen egy kék szem se tudott volna versenyezni, az Ő szemével. Liam nyelt egyet, és halkan megkérdezte.
-Jól vagy?- hangjában aggodalmat véltem felfedezni, de lehet, hogy csak a képzeletem játszott velem. Bólintottam, majd mielőtt újabb érzelem hullám tört volna rám, kibontakoztam az öleléséből. Nem értettem mi volt ez az előbb, és megijesztett ez az ismeretlen érzés. Mielőtt nagyon belemerültem volna a gondolataimba. Liammel folytattok utunkat. Igazándiból, mióta elindultunk fogalmam se volt, hogy hova megyünk. De Liam egyszer csak lefékezett az óriási hifi berendezés előtt, amiből csak úgy dübörgött a zene. Reflexerűen a fülemhez kaptam a kezem. De a mellettem álló srác, a következő pillanatban leállított a CD lejátszót, és a zene elcsöndesült. A tömeg méltatlankodni kezdett. De Liam gyorsan felkapta a hifi berendezés tetején lévő mikrofont.
-Egy-kettő, Egy- kettő, mikrofon próba! - próbált humorizálni, és bevallom megmosolyogtatott gyerekes viselkedése.- Hallotok emberek? - kérdezte a tömegtől, ahonnan páran bekiabáltak egy-egy csípős megjegyzést.- Szóval - folytatta Liam - az helyzet, hogy a bulinak sajnos vége - tömeg egyből kifújolta- Mielőtt nagyon belelendültök, tudnotok kell, hogy többen is betelefonáltak a környező szomszédságból a rendőrségre, hogy csendháborítást követtünk el, és a rendőrség bármelyik percben itt lehet . - sír csend lett a szobában, de nem csak a szobában, a kertben is, mindenhol. Szinte hallottam a saját szívverésem. Hirtelen, egy emberként mozdult meg a tömeg, és mindenki a kijárat felé kezdett el rohanni. Liam gyorsan falhoz húzott, hogy el ne sodorjanak. Rámosolyogtam.
-Ez ügyes volt !- dicsértem meg.
-Nem hiszem. Csak szerencsém van, hogy nem tudják, hogy mögöttünk egy mező van. Mellettetek mi lakunk a környék felén pedig sztárok laknak akik, vagy nincsenek otthon, vagy méregdrága füldugójuk van.- sorolta fel nevetve a tényeket Liam, én pedig vele nevettem.

Hajnali 3 óra lehetett, mikor az utolsó ember is távozott. Ahogy bezárult a kapu megkönnyebbülten felsóhajtottam.
-Végre vége! - de ahogy megfordultam a látvány rácáfolt szavaimra. A szemét halmazok most, még nagyobbnak tűntek.
-Hát takarítást, már nem vállalunk - veregetett hátba vigyorogva Niall. Már csak a három One Dircetion tag maradt ott.
-Szerintem ezt, már megoldjuk - lépett mellém Tea - Minden estre, köszönjök a segítséget - és rámosolygott a fiúkra.
-Szívesen máskor is - vigyorgott Zayn Rose-ra, akinek azonnal ellepte a pír az arcát.
-A barátaitok rendben lesznek?- kérdezte az időközben csatlakozó Lina. Liam bólogatni kezdett
-Persze, Louis most írt, hogy már ezer éve eljöttek Harry-vel, szóval nem sodorta el őket a tömeg.
-Ennek szívből örülünk - forgatta meg a szemeit Tea, Rose pedig hozzá tette.
-Még egyszer köszönnünk mindent, fiúk - majd lopva Zayn-re mosolygott.

-Ideje indulni srácok- sóhajtott fel Niall. Aztán oda lépett Dorotea-hoz és megölelte, majd sorban mindegyikőnket. A többi fiú is így tette, de Zayn, ha jól vettem ki, titokba egy puszit nyomott Rose arcára. Rose, zavartan lehajtott a fejét, hogy dús haja eltakarja kipirult arcát.
Ahogy becsukódott a három srác után az ajtó, Lina megrökönyödve elindult össze szedni a szemetet.
-Te normális vagy?!- méltatlankodott Dorotea - Holnap is van nap - Lina ahogy körülnézett a nappaliban, valahogy ugyan erre a következése jutott végül, és eldobta a kezében lévő szemetet. Majd Emma szobája felé vette az irányt, mi pedig követtük a példáját.

2012. június 27., szerda | 18:18 | 0 komi